budai szandzsák: török közigazgatási terület a hódoltságban. - Buda török kézre kerülésekor, 1541: megszervezték a budai →beglerbégséget, mely magában foglalta az egész meghódított m. ter-et. Élére a bagdadi beglerbéget, a m. származású Szulejmán pasát nevezte ki a szultán. 1550: a beglerbégség 11 →szandzsákot foglalt magába, elsőként a ~ot. - A ~ ter-e Pest, Pilis, Solt vm-k egészére, Fejér, Nógrád, Hont és Heves vm. részeire terjedt ki és budai, visegrádi, váci, pesti és kecskeméti →náhijére tagolódott. Halil bég budai defterdár 1546: készíttette a ~ első összeírását, melyet 1559, 1562, 1580, 1590: megismételtek. - A ~ a váci egyhm. nagyobb, É-i részét (a D-i részen 1543: alakult a szegedi szandzsák), és a Duna jobb partján a veszprémi egyhm. K-i részét uralta. Halil bég összeírói a falvak neve és a török haszonélvező megnevezése után ált. a papokkal és deákokkal kezdték a →ráják fölsorolását. Ebből megállapítható, hogy 1546: a papok szinte kivétel nélkül helyükön maradtak. Az 1559-es összeírásból kiderül, hogy többen elhúnytak,  elmenekültek, s az 50-es évek végére a hívek pap nélkül maradtak. - 1546: →Szegedi Kiss István lett Ráckevén ref. prédikátor, s megkezdte a ref. egyh. szervezését, főleg a ~ ter-én. 1591-1606: a →tizenötéves háborúban a Duna-Tisza közi fő hadszíntéren falvak százai pusztultak v. lakói elmenekültek védettebb vidékre. A béke helyreállta után a váci pp-ök újjáélesztették az egyhm-t. Ho.L.

Káldi-Nagy Gula: Kanuni devri Budin tahrir defteri. Ankara, 1971. - Káldi-Nagy 1977, 1985.